Az Európai Parlamentnek álproblémák helyett saját jogsértő tevékenységeit kellene orvosolnia
2023. 12. 18.
Az Európai Parlament plenáris ülése szerdán a jogalkotási eljárások működését áttekintő jelentésről szavazott. A testület a döntéshozatal hatékonyabbá tétele helyett a saját hatásköreit növelné a tagállamok jogosítványainak a kárára. Az EP intézményi álproblémákkal foglalkozik, miközben képtelen válaszokat találni a polgárokat valóban foglalkoztató olyan problémákra, mint az illegális migráció, a romló gazdasági versenyképesség, vagy a túlzó zöldpolitika negatív hatásai.
A különleges jogalkotási eljárások működéséről szóló jelentés feladata a jogalkotási eljárások és a döntéshozatal hatékonyságának növelése lenne. Ehelyett a jelentéstevő saját baloldali frakciójának intézményi reformköveteléseit rögzítette a szövegbe, amelyek nem szolgálnak más célt, mint a fennálló európai baloldali elit hatalmának megőrzését. A jelentés azt állítja, hogy az Európai Unió Tanácsa megsérti az uniós alapítószerződéseket, amikor az Európai Parlament valóságtól elrugaszkodott javaslataival nem ért egyet.
Valójában azonban az Európai Parlament az a testület, amely számos alkalommal nem tartja tiszteletben az uniós szerződéseket a jogalkotási eljárások során. Ezekre az esetekre a jelentés egyáltalán nem tér ki. Az EP rendszeresen megfogalmaz a tagállamok szuverenitását és alapítószerződésekbe foglalt jogait súlyosan sértő javaslatokat, mint a transznacionális listák bevezetése, avagy a csúcsjelölt-rendszer követelése. Utóbbiakra – tartalmilag oda nem illő módon – a szerdán elfogadott jelentés is hivatkozik.
Az EP-jelentés egyetlen pozitív eleme, hogy kitér Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának ügyére is, amelyet Magyarország, valamint az EU Tanácsának 2024. július 1-jén kezdődő soros magyar elnöksége is messzemenően támogat.
Strasbourg, 2023. december 13.
További információ: