Alkotmányos ügyek

Napi Aktuális: Az Európai Parlament célja a tagállamok jogosítványainak csökkentése

2022. 06. 10.

Az Európai Parlament egyre több hatáskört kíván magához vonni, célja, hogy csökkentse a tagállamok jogosítványait – jelentette ki Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Hír TV csütörtök esti műsorában.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: az Európai Parlament “egyre éhesebb”, egyre több hatáskört kíván magának, és bár eredetileg az Európai Bizottság ellenőrzésére hozták létre, most a jogállamiság égisze alatt a tagállamokat ellenőrzi. Az EP térnyerésére példaként hozta fel az együttdöntési hatáskört, amikor a Tanács és a parlament együtt dönt a bizottság javaslatáról. Ugyanakkor – folytatta – most már javaslatként fogalmazódott meg az is, hogy az EP-nek jogalkotás-kezdeményezési hatáskörre is szüksége lenne, mint egy nemzeti parlamentnek, és “előjött” az is, hogy meg kell szüntetni az egyhangúlag meghozandó döntés követelményét a Tanácsban.
    Trócsányi László úgy összegzett: az Európai Parlament folyamatosan olyan eszmékkel áll elő, amelyek egyfajta európai egyesült államok létrehozása irányába mutatnak. Úgy vélte, az EP célja teljesen világos: a tagállamok jogosítványait akarják csökkenteni, hiszen az Európai Parlamentből nézve a tagállamok jelentik a “legnagyobb féket”. A volt igazságügyi miniszter ugyanakkor rámutatott: nem szabad elfelejteni, hogy a szuverenitás a tagállamokhoz tartozik, a tagállamok akarata nélkül nincs Európai Parlament és Európai Unió sem. “Nem felülről építünk valamit, hanem alulról” – fogalmazott.
    Trócsányi László arra reagálva, hogy Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a tagállami vétójog eltörlését javasolta, azt mondta: az EU léte attól függ, hogy a tagállamok egyet tudnak érteni vagy nem. Jelezte: ha alapvető kérdésekben a többségi döntéshozatalra térnek át, akkor lesznek olyan országok, amelyeket le lehet szavazni, az pedig kérdés, egy ilyen ország jól fogja-e magát érezni az unióban. Hangsúlyozta: az egyhangúlagos döntés az, amely rákényszeríti az országokat a folyamatos dialógusra, és ha a tagállamok nem értik meg egymást, akkor lehet ugyan többségi döntést hozni, de annak következményei is lesznek. Úgy vélte: ebben az ügyben a kis és közepes méretű uniós országokkal kell együttműködésre törekedni, mert az ő érdekeiket jobban sérti egy ilyen változás.
    A jogállamisági eljárásról szólva úgy fogalmazott: ezt politikai zsaroló eszközként használják, és főként a közép-európai és kelet-európai országok vannak “nagyító alatt”. Szerinte azonban jogállamiság címén csak általánosságokat mondanak, nem tudják megmondani, hogy mi is a probléma, ezért jelenleg egy parttalan vita folyik.