Jóváhagyták az új Bizottságot, és vele a magyar biztost, Várhelyi Olivért is. Rendben van minden? A korábbi bosszúságok elfelejtve?
Nagyon komoly reményeket fűzhetünk az új magyar biztoshoz és az új Bizottsághoz is. Magyarország rendkívül fontos portfóliót kapott, az egyik legfontosabbat. Ez nagyon komoly eredmény. Bizakodok, hogy áttörés lesz a csatlakozási tárgyalásokon és ez a fontos folyamat felgyorsul majd.
De egyelőre ezek be vannak fagyasztva. Éppen emiatt, a további bővítés leállítása, Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak jegelése miatt sokan éppen azt mondják, hogy Magyarország a szomszédság- és bővítéspolitikai biztossággal egy nem túl jelentős posztot kapott.
Szerbiával és Montenegróval folyamatban vannak a tárgyalások. Szerbiát illetően még újabb fejezeteket kell megnyitni. A 23-as és 24-es fejezetekben az előrehaladás rendkívül fontos, emiatt a többi fejezetben sincs előrehaladás. Ezek az országok nagyon sok reformot hajtottak végre, szükség van arra, hogy az Európai Unió részéről is pozitív jelzések érkezzenek. Azt gondolom, mindenféleképpen új lendületet kapnak a bővítési tárgyalások, erre garanciát látok, mert ismerem Várhelyi Olivért. Tudom, hogy ha ő nekiáll valamin dolgozni, akkor azt szívvel-lélekkel és eredményesen viszi végbe.
Az új Bizottság összetétele, portfólió-elosztása alapján hatékony munkát vár az új bizottságtól?
Különböző irányok vannak, az egyik a gazdaságfejlesztésre irányul. Szerintem a Margrethe Vestager-féle biztosi hivatal komoly eredményeket fog elérni. Nagyon nagy szükség van arra, hogy Európa a versenyképesség terén valóban vonzó legyen. Hiszen ha Kínát vagy az Egyesült Államokat nézzük, hozzájuk képest lemaradásban vagyunk. Örülök, hogy van egy európai életmódról szóló portfólió is, mert szükség van a mi értékrendünk megfogalmazására, hogy meghatározzuk, kik vagyunk, mik a közös értékeink, amelyek összetartanak minket. Nagyon örülök Mariya Gabriel portfóliójának is, amely a digitalizáció, az ifjúság, az oktatás és az innováció területeit foglalja magába. Itt a jövő generációjáról van szó. A portfólik elosztása egy bizonyos jövőképet is felmutat, neki lehet látni a munkának.
A frakcióvezetői felszólalások azt mutatják, hogy nagyon mások a politikai víziók, a szakpolitikai elképzelések a pártcsaládok között. Minden jel szerint maradnak a kemény viták, ideológiai konfrontációk…
Teljesen egyetértek ezzel a megközelítéssel, a felszólalások jól mutatták az európai politikai pártcsaládok közti törésvonalakat. Ez önmagában nem baj, de a Bizottságnak a tagállamokkal nagyon szoros kapcsolatot kell kialakítania. A tagállamok a szerződések urai, ezért az Európai Tanácsnak rendkívül fontos szerepet, fontos döntési pozíciókat kell kell adni. Helyre kell állítani azt az egyensúlyt, amely az előző Bizottságnál megbomlott, hogy egy egészséges állapot alakuljon ki. Rendkívül fontos, hogy Bizottság a szerződések őre legyen.
Várható tehát, hogy a Juncker-éra után az Ursula von der Leyen vezette Bizottság kevésbé lesz politikai aktor, kevésbé vállal majd politikai szerepet?
Geopolitikai aktor – ezt a kifejezést használja minden alkalommal a Bizottság elnökasszonya. Ez azt jelenti, hogy az új testület Európára koncentrál, Európát helyezi előtérbe és ez kedvezően hat majd a bővítés- és a szomszédságpolitikára is. A geopolitikának tehát egy különleges tartalma van, ennek a szellemisége fog megvalósulni. Jóval kevésbé lesz politikai tartalmú a testület munkája, ami örvendetes, mert a „politikai” kifejezés általában az objektivitás hiányára utal.
El tudta már engedni a saját biztosjelölti vesszőfutását?
Ó, én már régen elengedtem. Nagyon élvezem az új kihívást, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságában nagyon érdekes munka kezdődik, ez pedig Európai Unió jövőjéről szóló vita.
Navracsics Tibort is megpörkölték a meghallgatáson, ő is – önhöz hasonlóan – igazságügy-miniszterből lett biztosjelölt. Amikor ön azt mondja, hogy politikai támadások, prekoncepciók áldozata lett, akkor érdekes, hogy Navracsics átment, ön pedig még a meghallgatások előtt elakadt. Ennyivel rosszabb a helyzet már?
A 7-es cikkely szerinti eljárás elindult Magyarországgal szemben, ez minden eddiginél jelentősebb támadás. Ez a folyamat már az új alkotmány 2011-es elfogadásától elkezdődött, de most tetőzött. Komoly kérdésekre kell választ adnunk.
Például az Európai Unió jövőjéről szóló vita, ezt említette az előbb.
Ez is egy nagy harc lesz, hiszen ebben a Spitzenkandidat-rendszertől kezdve a föderációs törekvésekig megjelennek a politikai pártcsaládok törekvései. Mi azt szeretnénk, ha ebben a vitában valós kérdések kerülnének előtérbe, így számos feladat áll előttem. Érdekel a jogalkotás, a szubszidiaritás kérdése, mert az papíron létezik, de ténylegesen nem – tehát olyan témák kerülnek majd elő a vitában, amelyek hozzám közel állnak.
Alkotmányjog, európai közjog, parlamenti jog a szakterülete, és volt brüsszeli és párizsi nagykövet – az EP-beli képviselői munkában minden tapasztalatát sűrítve tudja hasznosítani. Hozta a várakozásait az elmúlt fél év az EP-ben?
Nagyon sokat tanultam. Egyrészt az Európai Parlament működéséről, hiszen ahhoz, hogy valaki jó képviselő legyen, hónapokra van szükség. Először meg kell ismerni az itt dolgozó embereket, a munkamódszereket, és én lépésről lépésre haladok előre. Élvezem ezt a munkát, az Európai Parlament pedig egy fontos jogosítványokkal bíró szervezet, persze nagy színház is egyben – 751 ember, nagyon sok egyéni ambícióval.
Még egy témáról beszéljünk még: a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról. Hogyan áll a három bölcs vizsgálódása a Fidesz ügyében? Tud valamit erről?
Az EPP zágrábi kongresszusára nem készült el ez a jelentés, januárra azonban szerintem megszületnek a döntések. A legfontosabb, hogy a Néppárt döntse el, mit akar. Legyen tisztában az irányvonalával, ez az alfája és omegája mindennek. Ha a Néppárt irányvonalát tudjuk, akkor mi is könnyebb helyzetben vagyunk a döntéshozatalban. Erre várunk. Azt kell mondanom, hogy nekem a Néppárton belül számos jó kapcsolatom van, spanyol, olasz, francia barátokra gondolok, de másokra is. Ugyanakkor vitathatatlanul van egyfajta bizonytalanság a Néppárt vezetésében arról, hogy mi a jó irány.
De Donald Tusk vagy Manfred Weber szerint önöknél pattog a labda. Biztos hallotta a két politikus legutóbbi megjegyzéseit a Fidesz európai néppárti tagságáról: a jogállamiság megsértésével egy párt maga zárja ki magát az EPP-ből, illetve hogy nem a Néppártnak, hanem a Fidesznek kell tisztáznia magát…
A Fidesz álláspontja világos volt mindvégig: vannak lezárt ügyek, és vannak függő jogi ügyek, amelyek bíróságok előtt vannak. Magyarország mindig minden bírósági ítéletet tiszteletben tartott – ez a jogállamiság részét képezi – és a jövőben is tiszteletben fogjuk ezeket tartani. Amely ügyet már lezártunk, azt nem nyitjuk újra és ha bíróság előtt van egy ügyünk, akkor megvárjuk a bíróság döntését.
És mit gondol, ha januárban megszületik a három bölcs jelentése, akkor helyreáll a rend, lesz kompromisszumos megoldás a Fidesz teljes jogú tagságának visszaállítására? Vagy: a Fidesz készen áll az EPP-ből való távozásra is, ha úgy alakul a helyzet?
A bölcsek kövét nem hordom a zsebemben.